Ellenérvek
Miért akarod rámerőltetni az étrended?
A veganizmus nem étrend! A vegánok célja ártatlan állatok megóvása olyan emberek életmódjától, akik fizetnek az állatokat kihasználó cégeknek azért, hogy ráerőltessék a halált az állatokra. A húsipar, tejipar, tojásipar, szőrmeipar és a legtöbb kozmetikai cég állatok halálának árán termelnek profitot. Azzal, hogy ezektől az iparágaktól vásárolunk termékeket, azt üzenjük nekik, hogy folytassák az állatkínzást, hiszen megfizetjük. Szórakozás terén is, ha jegyet veszünk ló- vagy agárversenyekre, járunk cirkuszba és állatkertbe, szintén az állathasználatot támogatjuk és lehetővé tesszük, hogy folytatódjanak az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségek. A vegánok nem a saját véleményülket akarják ráerőltetni másokra, hanem az állatok érdekeit képviselik a társadalomban, ahol az állatok segélykiáltása nem hallatszik ki a vágóhidak falai mögül.
Valóban döntés kérdése, hogy mit eszünk, ahogy a legtöbb dolog az életünkben döntés kérdése. Például egy kutya láncon tartása és rendszeres bántalmazása is döntés kérdése. Vannak etikus döntések, amik figyelembe veszik a körülöttünk lévő emberi és nem-emberi érző lények szempontjait és vannak döntések, amik ártanak másoknak. A vegán életmód mellett való döntés egy etikai minimum a 21. században, mivel tökéletesen kiváltható minden állati termék állatkínzás-mentes, vegán alternatívákkal.
De szeretem a húst!
Az egyik leggyakoribb tévhit a veganizmussal kapcsolatban az, hogy a vegánok nem szeretik a hús vagy az egyéb állati termékek ízét. A veganizmus egy etikai életszemlélet, ami azért bojkottálja az állatokat kihasználó iparágakat, mert nem tartja elfogadhatónak az állatkínzást és állatok felesleges meggyilkolását, ami által előállítják az állatokból származó termékeket. Egy 10 perces ízélmény nem ér annyit, mint egy állat egész élete. Ráadásul manapság számtalan olyan termék van, amelynek íze megszólalásig hasonlít a húséra, csak állatok jogainak megsértése nélkül hozták létre, és a kínálat egyre nő.
Nem tudnék csak zöldségeken élni!
Szerencsére a vegánok nem csak zöldségeket esznek. Eszünk gabonákat, babot, lencsét, borsót, leveleseket, gombát, bogyósokat és egyéb gyümölcsöket, keresztes virágú és egyéb zöldségeket, olajos magvakat, fűszereket és mindent amit ezekből kombinálunk, pontosabban bármit. Pörköltet, ragut, hamburgert, tésztaételeket, rizottót, hot dogot, pizzát, grillezetteket, egytál ételeket, kenyeret, péksüteményeket, tortillát, lepényeket, csicseri omlettet, pástétomokat, mindezt akár a magyar konyha klasszikusan megszokott és bevált ízei szerint, akár olaszosan vagy bármelyik európai vagy távol keleti konyha ízvilágával.
Desszertnek tortákat, süteményeket, pohárkrémeket, édes egytálételeket, mindezt vagy extra egészséges módon, a teljes értékű növényi étrendnek megfelelően, vagy lazábban, bolti késztermékekkel, péksüteményekkel is.
Ez utóbbi egyéni döntés, de egy biztos:
Állati termékek nélkül nem tudunk egészséges és teljes életet élni!
A Pécsi Tudományegyetem Dietetikai Kara, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE), a több mint százezer tagot számláló Academy of Nutrition and Dietetics, kanadai, brit, ausztrál és más dietetikai szervezetek is kimondják, hogy egy teljes értékű növényi étrend megfelelő az élet minden szakaszában, beleértve a csecsemő és idős kort, várandósságot és szoptatást, illetve az aktív sporttevékenységet is. Vagyis az emberi szervezetnek nincs szüksége húsra, tejre vagy tojásra és egy jól összeállított növényi étrenddel ezek mind elkerülhetők.
A kozmetikai termékek könnyen kiválthatók “vegán” jelzéssel ellátott termékekkel, amik sem minőségben, sem árban nem különböznek az állatokon tesztelt párjaiktól, valamint a bőrből vagy gyapjúból készült ruháknak is rengeteg, állatkínzás-mentes alternatíváját lehet megvásárolni.
Vegetáriánus vagyok! Már így is eleget teszek.
A vegetáriánus életmód hozzájárul a tejipar és tojásipar működéséhez. Ezek az iparágak ugyanúgy kihasználják az állatokat, mint a húsipar és miután nem termelnek elég tejet vagy tojást, a tehenek és tyúkok is a vágóhídon végzik.
A tejiparban erőszakkal megtermékenyítik a teheneket és elveszik az anyáktól az újszülött borjúkat, azért, hogy helyette az ember ihassa meg az anyja tejét. A hím borjakat átadják a húsiparnak.
A tojásiparban a tyúkok annyi tojást termelnek, hogy sokszor nem bírja a testük az ebből származó vitaminhiányt és gyakran meghalnak betegségben. Ketrecekben vagy kis terekben összezsúfolva élnek, a csőrük végét levágják érzéstelenítés nélkül, hogy ne tegyenek kárt egymásban, mikor próbálnak helyet csinálni maguknak. A hím kiscsibéket élve ledarálják, mivel nem tojnak tojást, így veszteséges lenne felnevelni őket.
Ez a gondolat a vegetáriánus étrendben is jelen van. A veganizmus elutasítja az állathasználatot és egy olyan világ létrehozására törekszik, ahol egy állat értékét nem az határozza meg, hogy mit tudunk elvenni tőle, hanem saját jogon létezhet, anélkül, hogy kihasználnánk a testét és rabszolgaként tartanánk.
HASZONállatok! Erre tenyésztjük őket!
Ezt a kérdést érdemes az áldozat szemszögéből megközelíteni. A szenvedő tyúk, malac, tehén, nyúl vagy hal szemszögéből változtat-e valamit az, hogy milyen kategóriába soroltuk be őket? Egy “haszon”állat kategóriába beskatulyázott érző lény pont ugyanúgy érez fájdalmat és ragaszkodik az életéhez, mint egy vadállat, házikedvenc vagy akár az ember. A malacok és tyúkok előre megérzik, hogy milyen sors vár rájuk és nem akarnak bemenni a vágóhídra. A tehenek sokszor napokig sírnak a kicsinyeikért, amikor a tejiparban elválasztják őket egymástól és le kell kötözni őket az erőszakos mesterséges termékenyítés alatt. Az emberi rabszolgatartás sem lesz helyes attól, hogy egy embert a “rabszolga” kategóriába sorolnak be, mivel az áldozat szemszögén ez nem változtat. Ugyanúgy, mint az embereknek, az állatoknak is erkölcsi kötelességünk megadni a szabadsághoz és élethez való jogot.
Mi lesz az állatokkal? Szabadon engedjük őket?
Léteznek vegán menedékek, ahol most is és a jövőben is otthonra lelhet az állatkínzó telepek néhány túlélője. A világ veganizmusra való átállása egy folyamat lesz. Minél kevesebb az igény az állati termékekre, annál kevesebb állatot fogunk tenyészteni. Az ember által kizsákmányolt fajok azért léteznek, mert tenyésztjük őket profitszerzés céljából.
A veganizmus megszüntetné az állattenyésztést, így az állatok kihasználását és szenvedését is.
Továbbá mivel az állattartás megszüntetésével az ebből a célból használt földterületek felszabadulnak (később ezt bővebben is kifejtjük), teret adhatunk vadállatoknak, akiknek a létezését nem az határozza meg, hogy az ember hogyan tudja őket kihasználni.
Az ősember is evett állatokat!
Az ősembernek szüksége volt húsra, hogy túléljen, mivel nem volt olyan választék és nehéz volt hozzájutni bármilyen ételhez. Az ősember a túlélés érdekében sok olyan dolgot csinált, amit manapság már nem tartunk erkölcsileg elfogadhatónak (pl. gyerek gyilkosság, nemi erőszak). A 21. században nincs szükségünk állati eredetű termékekre ahhoz, hogy teljes értékű és egészséges életet éljünk. Könnyen hozzájuthatunk növényi alapú ételekhez, így morális kötelességünk olyan termékeket vásárolni, amik nem járnak érző lények élethez való jogainak megsértésével.
De mindenevők vagyunk!
Bár vannak, akik ezt is vitatják, a tudomány jelenlegi álláspontja szerint az ember valóban mindenevő, viszont a tudomány azt is bizonyította, hogy teljesen egészséges életet tudunk élni állati termékek fogyasztása nélkül is (lásd 4. pont). A mindenevőség egy választás. Ehetünk növényeket is és állatokat is. Mivel választhatunk, kötelességünk olyan életet élni, ami nem jár az állatok élethez való jogának feleseges és elkerülhető megsértésével.
És a növények nem élőlények? Őket miért ehetjük meg?
A növények nem rendelkeznek aggyal és idegrendszerrel, vagyis nem éreznek fájdalmat. Automatikusan reagálnak bizonyos ingerekre, de nincsenek szubjektív érzéseik és tapasztalataik. Ellenben az állatok ugyanúgy képesek fájdalmat, kötődést, félelmet és örömöt érezni, mint az emberek.
De ha mégis éreznének a növények, a vegán életmód a növények szenvedését is csökkentené, mivel jelenleg évente több, mint 90 milliárd “haszon”állatot etetünk növénnyel és termesztünk takarmányt ebből a célból. Ha 8 milliárd embert etetnénk növénnyel, sokkal kevesebb földterületet kellene felhasználni és lényegesen kevesebb növényt kellene kiirtani.
Növénytermesztésben is meghalnak állatok!
A növénytermesztésben vagy balesetek történnek vagy az élelmünk kártevőktől való megóvása járhat áldozatokkal. Míg a növénytermesztésben az állatok halálát az önvédelem motiválja (ha valaki megpróbálja elvenni előlünk az ételünket, akkor jogunkban áll megvédeni azt a túlélésünk érdekében), a hús-, tej. és tojásiparban az állatok életen át tartó rabszolgasága, majd előre megtervezett meggyilkolása csupán kiváltható ízélmények kielégítésének érdekében történik, feleslegesen. Ráadásul ahogy azt fent is részleteztük, az állattenyésztéshez sokkal több növénytermesztésre van szükség (a világ termőföldjeinek 83%-át a “haszon”állatok etetésére használjuk), így sokkal több növénytermesztés alatt történő balesettel és állati halállal is jár egy mindenevő életmód. A veganizmus természetesen a növénytermesztés módszereinek javítását is támogatja és egy ideális jövőben egy állatnak sem kellene meghalnia azért, hogy élelemhez jussunk. A veganizmus célja, hogy minden állatnak joga legyen az élethez és szabadsághoz. Az ehhez vezető első és legegyszerűbb lépés az, hogy nem esszük meg, nem használjuk ki és nem tartjuk rabszolgaként őket. A veganizmus, amennyire lehetséges és kivitelezhető, elkerüli az állatok jogainak megsértését. Jelenleg ennek a leghatékonyabb módja a tökéletlen, de jóval etikusabb növényi étrend követése.
Ez a természet körforgása. Az oroszlán is eszik más állatokat!
Az ember nem része a természet körforgásának, mivel az állatokat, akiket megeszünk, mi tenyésztjük mesterséges körülmények között.
Az oroszlánoknak és egyéb természetes ragadozóknak szüksége van arra, hogy vadásszanak és húst egyenek, mivel ezek nélkül nem lennének képesek túlélni. Ellenben mi úgy is élhetünk teljes értékű életet, hogy nem sértjük meg az állatok élethez és szabadsághoz való jogait. Mivel képesek vagyunk egy olyan világ létrehozására, ahol a túlélésünknek nincsenek felesleges áldozatai, ezért kötelességünk törekedni erre a szokásaink megváltoztatásával és a vegán életmód követésével.
Intelligensebbek vagyunk az állatoknál
Az intelligencia nem lehet a mércéje egy élet értékének. Egy malac például intelligensebb egy kutyánál, sőt egy 3 éves gyereknél is és mégis a három közül csak az egyikkel bánunk társadalmi szinten kegyetlen módon. Mivel intelligensebbek vagyunk az állatoknál, ezért képesek vagyunk a moralitás terén gondolkodni és felmérni a döntéseink következményeit. Az természetes ragadozókkal ellentétben, képesek vagyunk olyan életet élni, ahol a túlélésünkért nem kell megsérteni állatok jogait és feleslegesen bántalmazni őket, mint ahogyan azt teszik az állatokat kihasználó iparokban. Használjuk jóra az intelligenciánkat!
A humánus és háztáji állattartás a megoldás!
A “humánus” szó jelentése: jóságos, kedves.
Hogyan lehet jóságosan és kedvesen megölni valakit, aki nem akar meghalni? Nincsen szükségünk állati termékekre, így nincsen jogunk megölni az állatokat, akármennyire fájdalom-mentesen is tennénk. Az állat szemszögéből minden esetben olyat teszünk, amit ő nem szeretne. Nem szeretne meghalni.
A háztáji állattartásban szintén termékként és szolgaként tekintenek az állatokra, mivel nem tartanák őket, ha nem tudnának valamit elvenni tőlük (tojásukat, tejüket). Ezen kívül a háztáji tartás is szinte minden esetben az állat felesleges meggyilkolásával végződik.
A nagyüzemi és háztáji állattartás ugyanabból az állatokat elnyomó gondolatból erednek, ami lehetővé teszi, hogy az állatok alapvető jogait (a szabadsághoz és élethez való jogot) figyelmen kívül hagyjuk. Nem etikus semmilyen tartási körülményből származó állati termékek megvásárlása.
A kultúránk része!
Minden kultúrának vannak jó és rossz hagyományai. Kínában a kutyákat például fellógatják és megverik míg tudatuknál vannak, mert az adrenalintól finomabb lesz a húsuk. Ez a kultúrájuk része, de attól még nem lesz etikusabb, főleg, ha a kutyák szemszögéből közelítjük meg ezt a kegyetlen hagyományt. Egy disznóvágáson az állat pont ugyanannyira fél, mint egy kutya és egy kegyetlen hagyomány áldozatává válik.
Indiában, Indonéziában, Malajziában vagy Pakisztánban és más országokban is bizonyos közösségek hagyományai közé tartozik a nők nemi szervének megcsonkítása. A legtöbben ezt nem tartják elfogadhatónak és a megszüntetését követelik, pedig ez is egy kultúra része. Bizonyos hagyományoknak nincs létjogosultságuk a 21. században és a kultúra egy örökké változó tényező közösségeink életében. Nem ragaszkodhatunk olyan hagyományokhoz, amikért élni akaró lények halnak kínhalált. Ünnepeljük azokat a szép magyar hagyományokat, amiknek nincsenek áldozataik!
Ha egy lakatlan szigeten lennénk, akkor muszáj lenne húst enni, hogy túléljünk!
De nem egy lakatlan szigeten vagyunk és nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy állatok jogait megsértsük, ahhoz, hogy túléljünk. A 21. században könnyen megtehetjük, hogy elhagyjuk az állati termékeket és nem járulunk hozzá érző lények rabszolgasorba taszításához.
A Bibliában az szerepel, hogy megehetjük az állatokat!
Amikor a Biblia íródott, sokkal kevesebb lehetőség volt egy növényi étrendet követni, viszont jelenleg könnyű és olcsó kiváltani az állati eredetű ételeket és anélkül élni, hogy megsértenénk más érző lények jogait. Mivel semmilyen vallás nem mondja ki, hogy kötelező állatokat enni (csak lehetőséget ad rá), ezért a választás rajtunk múlik. Egy olyan világban élünk, ahol az Isten által kapott felsőbbrendűségünket felhasználhatjuk arra is, hogy védelmezzük és békében éljünk a nálunk gyengébbekkel.
Isten országában nem ölik meg egymást az állatok az élelemért.
A 21. században már földi létünk alatt is megvalósítható, hogy úgy lakjunk jól és éljünk teljes életet, hogy azzal nem járulunk hozzá állatok bántalmazásához. Mivel megtehetjük, hogy nem ártunk Isten érző teremtményeinek, miért cselekednénk másképpen?
A vegán életmód túl drága!
A lencse, bab, rizs és nagyon sok zöldség a legolcsóbb ételek közé tartoznak. Ha nem ragaszkodunk a régi ízekhez és nem egészségtelen húspótlókon élünk, akkor a növényi étrend rendkívül olcsón megvalósítható. A veganizmus definíciójáról szóló cikkünkben segítünk megtalálni a legjobb recepteket és elkezdeni a vegán életmódot. Növényeken élni semmivel nem drágább, mint bármilyen más étrendet követni, sőt egy gondosan összeállított teljes értékű növényi étrend gyakran olcsóbb is és egészségesebb is, mind a mindenevő életmód.
Sokan elvesztenék a munkájukat, ha vegán lenne a világ!
Ezt a kérdést is érdemes az áldozat szemszögéből megközelíteni. A vágóhídi munkás tud találni másik munkát, de az állatoknak csak egy életük van. Régebben sokan rabszolgatartásból éltek és ha nem a rabszolgák szemszögéből közelítettük volna meg a problémát, akkor azóta is sokan ebből élnének. Az állatok esetében miért helyeznénk az elnyomó érdekeit az elnyomott érdekei fölé? Az állatkizsákmányoló iparágak bizonyították, hogy képesek átállni növényi alapú termékek készítésére. Azzal, ha vegán életmódra váltunk, erre buzdítjuk a cégeket az állatok bántalmazása helyett, ami további munkahelyeket teremt.
A növénytermesztés káros a környezetre!
Mint ahogyan már korábban is bemutattuk, az állattenyésztés sokkal több növénytermesztést igényel. Például a brazíliai esőerdők kiirtását elsősorban a szójatermesztéshez és új legelők létrehozásához kötik. A megtermesztett szója 90%-át állatoknak termesztik, vagyis az állattenyésztés beszüntetésével nem, hogy nem ártanánk a környezetnek, hanem véget vethetnénk a globális felmelegedést okozó erdőirtásoknak és a természetes élőhelyek elpusztításának. Több tanulmány is bebizonyította, hogy még a legnagyobb karbonlábnyommal rendelkező növényi ételek is kevesebbet ártanak a környezetnek, mint a legkisebb karmonlábnyommal rendelkező állati termékek.
A termesztésre használt földterületek háromnegyede felszabadulna, ha globálisan növényi étrendre váltanánk, így bizonyos területek visszavadosítása is megvalósítható lenne.
Szükség van állati trágyára a növénytermesztéshez!
Az állati trágya kiváltható zöldtrágyával, ami erre a célra termesztett, nagy biomassza tömegű növényfajták felhasználásával jön létre. Ennek a trágyának rengeteg előnye van az állati trágyával szemben (például növeli a földterület biodiverzitását) és a vegán életmódra váltás következményeként felszabadult földterületek még egyszerűbbé tennék a zöldtrágya előállítását. Egy vegán jövő minden szempontból elérhető és egyedül rajtunk múlik, hogy megteszünk-e egyszerű lépéseket annak érdekében, hogy egy állatkínzástól mentes világot hozzunk létre.
A nem-állati ruhák nem olyan kényelmesek és szennyezik a környezetet!
Az állattenyésztés az egyik vezető okozója a környezetszennyezésnek és a klímaváltozásnak, valamint az üvegházhatású gázok termelésében a világ összes közlekedési eszközének a kibocsátásával vetekszik.
A környezetszennyezés és globális felmelegedés megállítására a leghatékonyabb módszer az állattenyésztés összes fajtájának felszámolása. Ezt a változást személyes szinten például az állatokból készült ruhákat gyártó cégek bojkottálásával is lehet támogatni. Ha a kényelemmel van probléma, akkor nem csak műanyagból készült ruhákat lehet vásárolni, hanem rengeteg textilből és más természetesen lebomló anyagból gyártott cipők, nadrágok és egyéb ruhák is megtalálhatóak már a legtöbb üzletben. Ebben az esetben is érdemes az áldozat szemszögéből megközelíteni a kérdést és mérlegre helyezni azt az esetleges minimális plusz kényelmet, amit egy állati eredetű ruha adhat nekünk és azt a szenvedést, amit átélnek az állatok azért az extra kényelemért.
A mandula és avokádó termelésben megölik a méheket!
Nem tenyésztenek vagy ölnek meg méheket ebből a célból. Gyakran használnak méheket ezeknek a termékeknek az előállításában, viszont ezek a méhek a méz termelésből származnak és méhészek adják át őket extra profit reményében. Nem ölik meg a méheket, mivel a cél az, hogy beporozzák a növényeket.
A halálesetek növényvédő szerek, időjárási tényezők, betegségek és paraziták által történnek, vagyis a méhek nem szándékos gyilkosság áldozatai. Alternatív beporzási technikák alkalmazása is lehetséges, amire az átváltást a vegán életmód támogatja, mivel nem járul hozzá a méhek méz termelésben történő tenyésztéséhez.
Ettől függetlenül, ha valaki erkölcsi problémát lát a mandula és avokádó fogyasztásával, akkor nem kötelező ezeket a termékeket megvásárolni. Ezek nélkül is lehet egészséges növényi étrenden élni!
Egy állat élete nem fontosabb, mint egy emberé!
A veganizmus elsősorban nem egy ember és egy állat életét helyezi mérlegre, hanem egy 10 perces ízélményt, illetve a megszokásokat és egy érző lény egész életét. Csupán egy kellemes ízért nincs jogunk ítéletet mondani olyan lények élete felett, akik semmi lényegesben nem különböznek tőlünk, vagyis pont ugyanannyira ragaszkodnak az életükhöz és éreznek fájdalmat, mint egy ember.
Egyszer egy vegán bunkó volt velem, miatta nem leszek vegán
Miért az állatokat bünteted azért, mert valaki bunkó volt veled? Ők nem tettek semmit azért, hogy ezt érdemeljék. A haszonállatokkal rosszabbul bánnak, mint a bebörtönzött sorozatgyilkosokkal, pedig az állatok ártatlanok. Lehet, hogy egy vegán megsértette az érzéseidet, de valójában nem te vagy az áldozat. A nem-vegán életmódodnak vannak áldozatai. Ha nem válsz vegánná, azzal nem a vegán ismerősödet leckézteted meg, hanem ártatlan állatok élete felett mondasz ítéletet, akiket miattad tartanak fogva és gyilkolnak meg.
A ló szereti, ha lovagolnak rajta
A ló szabadon vágtatni szeret. Egyik állat se szeretné, hogy emberek a hátára üljenek, irányítsák és megmondják, hogy merre menjen. A lovakat, mint ahogy a tevéket, elefántokat, szamarakat és a többi állatot, akiket járműként használunk, betörik. Azaz megtörik a szabad akaratát, hogy elfogadja, hogy minden ellenállás értelmetlen. Ezt az állapotot a pszichológiában úgy hívják, hogy a tanult tehetetlenség állapota. Ezt tapasztalják meg a fogvatartottak és a bántalmazó kapcsolatban élők is. A lovaglás hosszútávon károsítja a ló izom- és bőrszöveteit, ízületeit és csontozatát. A lovaknak semmi előnye nem származik ebből és a lovaglás csak az ember érdekeit szolgálja.
Az Uralom egy propagandafilm, nem igaz ami benne van
Az Uralom egy 2018-ban kiadott dokumentumfilm, különböző rejtett kamerás felvételeket tartalmaz ausztráliai állattartó telepekről és vágóhidakról. A készítők minden esetben rejtett kamerát használjak, a dolgozók nem tudták, hogy figyelve vannak, tehát teljesen átlagosan viselkedtek. Se nem jobban, sem pedig kegyetlenebbül, mint bármelyik másik átlagos munkanapon. Az állattartó telepeken, vágóhidakon az emberek legtöbbször kényszerből,- mert nem találnak jobb körülmények közötti munkát-, monoton és erőszakos munkát végeznek. Az állatok nem akarnak meghalni semmilyen esetben, így ellenállnak. 2018 óta rengeteg más országban, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban is születtek ugyanilyen rejtett kamerás felvételek. A legutóbbi ilyen felvétel 3 hetes, Aschaffenburgból, ahol látható, ahogyan teheneket 20 – 40 alkalommal sokkoltak, majd mikor még nem állt be a halál, elkezdték levágni a lábaikat. Malacok szemeit kiszedték, amikor még éltek. A videót nyilvánosságra hozó állatvédő szervezet elmondta, hogy minden egyes vágóhídon ilyenek a munkakörülmények, kivétel nélkül, hiszen a kereslet az állati eredetű termékekre nagy és nagyon sok állatot kell megölni naponta. Bár minden országban az Uralomhoz hasonló brutális módon bánnak az állatokkal, a tény, hogy feleslegesen vesszük el érző lények életét már elég ok a vegán életmódhoz való forduláshoz. Egy életet sem lehet humánusan (humánus= kedves, jóságos) elvenni, és minden egyes élet kioltása gyilkosság, ahol az áldozat nem szeretett volna meghalni és szükségtelen volt a halála. Ha olyan mértékben kezdenénk embereket gyilkolni, mint ahogyan azt az állatokkal tesszük, kicsit több, mint egy hét alatt fogyna el a majdnem 8 milliárd ember a földről. Ennyi erőszakos cselekedetre kerül sor egy hét leforgása alatt a vágóhidakon, csupán azért, mert fizetünk érte. Nemcsak a brutális kegyetlenségek, de az állatok megölése is könnyen beszüntethető, ha vegán életmódra váltunk.
Nem lehet fizikai munkát végezni vegánként!
Gyakran lehet olvasni vagy hallani vegán és nem vegán között kialakult vitában, hogy salátával nem lehet bírni a fizikai munkát. Először azt kell tisztázni, hogy a vegánok nem csak salátát esznek, ahogy nem is csak legelnek. Másodszor pedig nem egy és nem kettő olyan ember van, aki erre rácáfol. Az emberi szervezetnek nem állati eredetű ételekre van szüksége, hanem tápanyagokra. Ahhoz, hogy fizikai munkát végezz és/vagy sportolj, a megfelelő mennyiségű kalória bevitele a legfontosabb. Ezt természetesen meg lehet oldani tisztán növényi étrenden is. Aki egy kicsit is körbenéz maga körül, bizonyára talál majd olyan vegánt, vagy legalább növényi étrendet követő embert, aki nem irodista. Van sok olyan vegán, aki az építőiparban dolgozik napi 8-10 néha 12 órát is. Ebbe sitthordástól kezdve az ásáson át a csákányozás és bontás mind beletartozik.
Sportban is rendkívül sok a sikeres vegán. Itthon érdemes odafigyelni Susa Olivérre, aki világbajnok erőemelő és európa bajnok fekvenyomó. Említhetjük Jakab Viktor nevét is, aki az erősemberek között áll helyt rendszeresen. Külföldön Nick Squires-t is érdemes megemlíteni, hiszen az USPA versenyén 2018-ban második, 2019-ben pedig első helyet ért el. Sophia Ellis pedig 6 rekordot állított be a skóciai Lochgelly-ben tartott 2022 márciusi British Women’s Classic Championships versenyen. Instagramon még érdemes utánanézni Jordan Dranesnek (conscious_muscle) és Julian Hierronak (julianhierro) is.
Ha valaki veszi a fáradságot és utána olvas, könnyen találhat sportolókat, akár az élmezőnyből is, akik tisztán növényi étrendet követnek.
A veganizmus egy szekta
Mi hasonlít jobban egy szektára: azok az emberek, akik hagyományokra, vallásra, szokásokra hivatkozva állatokat áldoznak fel, vagy azok, akik ezt nem teszik? Az állatok kizsákmányolásának folytatására semmi racionális érv nincs. A veganizmus nem egy hitrendszer, hanem egy olyan életmód, ami, amennyire kivitelezhető, nem fizet ártatlan állatok bántalmazásáért és haláláért.
Hallottam egy vegán influencerről, aki meghalt
Zsana Szamszonova, 39 éves orosz influencer kizárólag nyers gyümölcsökön élt, nem ivott vizet és egy koleraszerű fertőzés következtében halt meg. A vegánság semmi alapvető tápanyagot nem von meg a szervezettől és a veganizmus nem egy étrend. A veganizmus elutasít minden állatoktól származó terméket, tehát nem esszük meg a vágóhídon megölt állatok húsát, a tőlük és kölykeiktől elvett tejet és tojást, valamit nem hordunk szőrmét vagy bőrt és elutasítunk mindenféle olyan szórakozási formát, ahol állatokat használnak ki.
Eszünk vegán hamburgert, vegán pizzát, leveseket, főzelékeket, pörkölteket, hüvelyeseket, magvakat, gombát, csokoládét, süteményeket, friss gyümölcsöket és zöldségeket. Gyakorlatilag bármilyen ételt es italt, amit a nem-vegán emberek, csak a miénk nem tartalmaz állatok jogainak megsértése által létrehozott összetevőket.
Hivatalos állásfoglalások a témában:
A Pécsi Tudományegyetem Dietetikai Kara, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE), a több mint százezer tagot számláló Academy of Nutrition and Dietetics, kanadai, brit, ausztrál és más dietetikai szervezetek is kimondják, hogy egy megfelelően összeállított, teljes értékű növényi étrend egészséges és ellátja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal az élet minden szakaszában, beleértve a csecsemő és idős kort, várandósságot és szoptatást, illetve az aktív sporttevékenységet is. Vagyis az emberi szervezetnek nincs szüksége húsra, tejre vagy tojásra és egy jól összeállított növényi étrenddel ezek mind elkerülhetők.
A vegánok felsőbbrendűnek gondolják magukat
A nem-vegán emberek annyira felsőbbrendűnek gondolják magukat a többi állathoz képest, hogy azt hiszik, hogy azért vannak az állatok, hogy őket szolgálják. Azt hiszik, joguk van elvenni valakinek az anyatejét, gyerekeit, szabadságát és életét. Valójában nem a joguk, csak a hatalmuk van meg rá. Amikor egy vegán megpróbálja erre felhívni a figyelmet, azt nem azért teszi, hogy azt mutassa, hogy ő erkölcsileg magasabb szinten van, hanem azért, mert hisz abban, hogy minden emberben van annyi empátia, hogy megértse, hogy az életmódjának áldozatai vannak. Az állatok feleslegesen halnak meg a mindenevők életmódja miatt, és a szenvedésük könnyen elkerülhető lenne, ha a mindenevő életmódot követők ráébrednének, hogy ők azok, akik valóban felsőbbrendűnek gondolják magukat.
Büszke vagyok arra, hogy fajtatiszta kutyát vásároltam
Mindenféle állatkihasználó tevékenység, ahol azért fizetünk, hogy egy állat a tulajdonunkká váljon, etikátlan, így az állattenyésztés és állatok áruba bocsátása is az. A tenyésztők legtöbbször rossz körülmények között tartják az állatokat. Jellemző a belterjesség, emiatt születnek beteg állatok is, akik nem kerülnek ki a telepekről. Etikátlan ha azért tartunk egy állatot, hogy évről évre utóda legyen, akit aztán pár hetesen elveszünk tőle, mindebből anyagi hasznot húzva. A fajtatisztaságtól nem lesz egy állat értéke több. Az kutyák nem tárgyak, hanem személyek. Egy nem fajtatiszta kiskutya is ugyanolyan érdemes az életre és tud szeretni, csak úgy mint a fajtatiszta társai. Ha kutyát mentünk menhelyről, azzal megadjuk neki a lehetőséget a boldog életre, ahelyett, hogy azért fizetnénk, hogy egy szenvedő állatot kényszerítenénk, hogy utódot hozzon létre, csak azért, hogy elvehessük tőle. Azzal, ha kutyák tenyésztéséért fizetünk, gazdátlan kutyáktól vesszük el a lehetőséget arra, hogy családra leljenek és hagyjuk, hogy sintértelepeken elaltassák őket.
Díszállatokat vásároltam és az otthoni terráriumban megfelelő körülményeket tudok biztosítani nekik.
Az állat nem a természetes környezetében, hanem annak miniatűr másolatában, fogolykent éli le az életet. Árucikként van kezelve, amit a saját szórakoztatásukra megvesznek az emberek. A “díszállat” kifejezés magában hordozza a problémát, miszerint nem egyénként tekintünk rájuk, hanem dísztárgyként és tulajdonként. Azzal, ha díszállatokat vásárolunk, azzal a szaporításukhoz és a fogvatartásukhoz járulunk hozzá és a saját érdekeinket és szórakozásunkat helyezzük az állat szabadsága fölé.
A selyemmel mi a baj?
A selyem a selyemhernyó bábjából készül. A selyemhernyó selyembe bugyolálja magát, hogy a bábban éljen, amíg kifejlődik selyemlepkévé. Ha a selyemlepkét élni hagyják, akkor kirágja magát a bábból és használhatatlan lesz az anyag. Ezért mielőtt még kirághatnák magukat, a selyem-termelők megölik őket. Élve felforralják, vagy pedig tűkkel átdöfködik őket. Ekkor lefejtik a bábot a hernyóról. Ez kegyetlen és felesleges, mivel nincs szükségünk selyemre ahhoz, hogy boldog életet tudjunk élni. A selyemhernyó viszont élni akar, mint minden érző lény.
Nem vonhatom meg a gyerekemtől azt, hogy elefántot lásson az állatkertben
Az állatokkal való találkozás valóban egy különleges és meghatározó élmény a gyerekek számára, azonban nem mindegy milyen körülmények között történik ez a találkozás. Fontos, hogy mindkét félnek egy kellemes és kívánt élmény legyen, ne csak az egyiknek, míg a másik a helyzet elszenvedője. A fogvatartott állatoknak nem jó, hogy az életünk minden pillanata emberi megfigyelés alatt zajlik, kiragadva őket a természetes élőhelyükről és elszakítva a családjuktól, falkájuktól, csordájuktól. Azzal, ha cirkuszba vagy állatkertbe járunk, fizetünk azért, hogy az állatok egy életen át be legyenek zárva és soha ne élvezhessék a szabadságot. Sokuk már állatkertekben született és talán megszokta ezt az állapotot, ha jobbat soha nem ismert. Az ember is képes megszokni a számára nem ideális helyzeteket, de ez nem azt jelenti, hogy ez jó neki. Sok állat így is nagyon nehezen viseli a bezártságot és ismétlődő kényszermozgásokban, öncsonkításban vagy apátiában megnyilvánuló jeleit mutatja ennek.
A cirkuszokban erőszakkal tanítják be az állatokat. Az elefántokat például egy bikahorog nevű eszközzel “irányítják”, aminek a hegyes végét az állat bőrébe szúrják. Ezeknek az állatoknak az egész életen át tartó szenvedése nem éri meg azt a maximum fél órás élményt, amíg egy gyerek megnézi őket. A cirkusz és állatkert helyett ajánljuk a természetfilmeket és egy jó sétát az erdőben.
A gyapjúval mi a baj?
A bárány-/birkahús-iparban kizárólag azért tartják a birkákat, hogy megöljék őket. Akkor ölik meg őket, amikor eladható súlyba érnek. Mint minden “haszon”állatnál, a birkákat is gyakorlatilag még gyerekként ölik meg, mert viszonylag fiatalon elérik az elvárt méretüket. A gyapjút lenyírják és eladják, majd az állatokat megölik. Ha birkagyapjút veszel, azzal ezt támogatod: állatok fogva tartását, tenyésztését és kihasználását, holott számtalan minőségi alternatívája vagy a gyapjúnak.
Az állatkertekre szükség van a fajmentő programok miatt. A vadászat is szükséges.
A fajok tömeges kihalása egyenes arányosságban van az ember térhódításával. Ahogy egyre többen leszünk, egyre több élettérre és ételre van szükségünk. Az új élettér kialakítása, valamint a haszonállatok takarmányának kitermelése érdekében rengeteg erdő kivágásra kerül, ami azelőtt állatoknak adott otthont. Az ember által termelt, le nem bomló szemét nagy részének tengerbe ürítése veszélyt jelent az ott élő állatokra, illetve a tengerpart közelében élő fajokra. Az igazi megoldás a problémára tehát nem az, hogy fogságba zárjuk a veszélyeztetett fajok utolsó példányait, hanem az, hogy leállítjuk az ember által fenntartott folyamatot, ami a kihalásukhoz vezet. A vegán életmóddal csökkenne a növénytermesztés miatt kivágott erdőterületek száma, hiszen a mezőgazdaság a föld lakható területének 50%-át emészti fel jelenleg. Ennek a területnek körülbelül 80%-án pedig kizárólag takarmánynövény termesztés folyik (forrad:ourworldindata.org) , amit azok az állatok kapnak, akiket azutan a vágóhídon megölnek, és emberek megeszik őket. Az állatkertekben ráadásul elsősorban nem veszélyeztetett állatokkal találkozhatunk. Általában a természetben gyakran előforduló madarakat, halakat, rovarokat és emlősöket tartanak fogságban profitszerzés céljából. Az állatkertekbe gyakran a szabadból befogott kölyökállatok kerülnek a családjuktól történő elszakítás árán. Sokszor azért születnek ezekben a profitorientált létesítményekben kölykök, hogy minél több látogatót csalogassanak és amint felnőnek és “unalmassá” válnak, eladják őket más állatkerteknek vagy rosszabb esetben trófeának. Léteznek fajfenntartásra kidolgozott nemzeti parkok és rezervátumok, ahol több ezer állat élhet szabadon, védelmezve az orvvadászattól és így a kihalástól. Az állatkertek elsődleges célja a profitszerzés és nem az állatok érdekeinek képviselete. A valóban fajfenntartásért dolgozó központok a látogatók elől zártan működnek az egyedek védelme miatt.
A vadászat egy szükségtelen és kegyetlen sport, ahol emberek letagadhatatlan fölénnyel, hobbiból végeznek ki állatokat vagy azok húsáért, trófeájukért vagy egyéb értékes részeikért. Az orvvadászat következtében rengeteg faj került a kihalás szélére, hiszen a trófeákat rengeteg pénzt hajlandóak fizetni az emberek. Ezeknek az állatoknak az utolsó példányai kerülnek állatkertbe “fajmentès” céljából, de erre nem lenne szükség, ha nem lenne a vadászat. Az egész folyamatban az embernek kulcsfontosságú, káros szerepe van. Egy 2020ban, az Amerikai Egyesült Államok nevű folyóiratban megjelent tanulmány megerősíti, hogy egy tömeges kihalási esemény közepén vagyunk: több mint ötszáz szárazföldi faj állománya mára annyira megritkult, hogy 20 éven belül valószínűleg eltűnik a vadonból. Ugyanennyi faj korábban egy teljes évszázad leforgása alatt halt ki, emberi tevékenység nélkül pedig több ezer évbe is beletelne a természetnek egy-egy faj eltüntetése. Az állatok az ember előtt harmóniában éltek a természettel, nem volt szükség ember általi kontrollra ahhoz, hogy fennmaradjanak, ahogyan most sincs. A vadászok gyakran arra hivatkoznak, hogy az állatok elszaporodnának, ha ők nem avatkoznának közbe. Mégis minden évben etetik az állatokat és gyakran szaporítják is őket, hogy később elvehessék az életüket szórakozásból. A másik oka az elszaporodásnak a természetes ragadozók kiirtása, amiért szintén az ember felelős és visszafordítható lenne, ha vegánok lennénk és az emiatt megüresedett földterületeket visszavadosítanánk és visszatelepítenénk a ragadozókat.
Rovarokat se?
A vegánok rovarokat sem esznek, mert ők is képesek érezni. Ők is ragaszkodnak az életükhöz és nekünk nincsen jogunk elvenni az életüket és szabadságukat csupán egy ízélményért.
Állatokon kell tesztelnünk ahhoz, hogy az orvostudomány fejlődhessen
Sokan érvelnek amellett, hogy emberek fognak meghalni, hacsak nem végzünk teszteket állatokon, mivel az emberi életek fontosabbak az állatokénál. Így ha a törvény tiltaná ezeket a teszteket, akkor emberek halnának meg betegségekben. A 21. században, már az orvostudományban is vannak alternatívák az állatokon való tesztelésre. Bizonyos cégek úgy folytatnak kutatásokat, hogy ahhoz nem kínoznak, használnak ki és ölnek meg állatokat. Több egyetemen is egyre gyakrabban találhatunk állatmentes laborokat. Az állatkísérletek 91%-a kudarcba fullad, és léteznek már etikusabb alternatívák, mint például a 3D-s modellezés, sejtek vizsgálata és tenyésztése, matematikai modellezés, őssejt kutatás. Az orvostudomány is fejlődik és megfelelő nyomás hatására képes a megszokásokat elhagyni és etikusabb utat választani. Az Egyesült Államok már betiltotta az állatkísérlet alapú gyógyszerfejlesztéseket.
Állatokon kell tesztelnünk, hogy biztosan tudjuk, hogy a kozmetikumok biztonságosak
A legtöbb ilyen célú kutatás felesleges, és csak azért folytatják őket, mert elavult törvények kötelezővé teszik. Ez lényegében nevetséges papírmunka ami egy teljes mértékben etikátlan dolgot tart még mindig életben. Sok terméket már nem tesztelnek állatokon, sok országban már törvény tiltja ezeket a kísérleteket (pl az EUban gyártott termékeknél is tilos, így minden magyar kozmetikus állatkísérlet-mentes! Azonban az állatkísérletes termékek forgalmazása sajnos még az EUban is engedélyezett) Könnyen beszerezhető, megfizethető és jó minőségű alternatívák vannak az állatkísérletekben részt vevő cégek kozmetikumaira.
A mézzel mi a baj?
A mézet a méhek termelik, hogy elraktározzák és később azt egyék. A legalapvetőbb, hogy az az ő tulajdonuk, azt elvenni lopás. Az emberi szervezetnek nincs szüksége mézre, a méheknek viszont szüksége van rá, ahhoz, hogy teljes életet élhessenek és kiélhessék természetes ösztöneiket.
Halat se?
A vegánok halat sem esznek, mert ők is képesek érezni, csakúgy mint a szárazföldi állatok. Az embernek nem kell halat ennie, ahhoz, hogy egészséges legyen, a hal viszont ragaszkodik az életéhez és nem akar meghalni. A horgászat felesleges fájdalmat okoz érző lényeknek. A halak megevésének és sportból történő kínzásának áldozatai vannak és nincsen jogunk feleslegesen fájdalmat okozni ártatlan lényeknek.
A vegánoknak B12-őt kell szedniük és ez nem természetes
A B12 egy vitamin, mely állati eredetű táplálékokban található meg. A B12-t egy baktérium termeli. A kérdés tehát az, hogy honnan kapod meg a szükséges mennyiségű B12-t – egy elkülönített baktériumcsoporttól származó B12 tablettából, vagy kihasznált és lemészárolt állatok ezreinek testéből? Az állatok a földből szerzik, illetve szereznék meg ezt a vitamint, de mivel a nagyüzemi állattartásban nem kerülnek kontakba a természettel, ezért mesterségesen juttatják az állatokat ehhez a vitaminhoz injekcióval vagy az eleségükbe keverve, mivel a takarmányuk a termőföldek tápanyaghiánya miatt szintén nem elégséges mennyiségben tartalmaz B12-t. Így a választás még abszurdabb – B12 étrend kiegészítőt szedni, vagy egy állatnak étrend kiegészítőt adni és megölni. Miért választanád a másodikat?
A tehénnek felrobban a tőgye, ha nem fejik meg
Mint minden emlősnek, a teheneknek is csak akkor van tejük, ha utódot hoznak világra. A tejiparban a borjút pár napos korban elválasztják az anyjától, ha hímivarú (bika), akkor hónapos korban (egyes országokban már pár napos korban) húsáért megölik. Ha a borjú nőivarú (üsző), akkor borjúnevelő ketrecbe kerül magányosan, majd ivarérést és az első mesterséges termékenyítést követően tejelő tehén lesz belőle is. Az anya tejtermelését mesterségesen fenntartják azután, hogy elvették a borját, napi többszöri fejésekkel, ez az oka annak, hogy továbbra is termel tejet és mivel a gyermekének nem engedik, hogy megigya, ezért “meg kell fejni”. Természetesen ez nem jogosít fel minket arra, hogy ezt tegyük velük: ha egy emberi nő újszülött kisfiát megölik vagy az újszülött kislányát elrabolják tőle, amíg szoptatni próbálja, akkor az ő esetében sem helyes mesterséges fejéssel fenntartani a tejtermelést, hogy “ne robbanjon szét” az emlője, hanem természetes módon elapad. Ez ugyan úgy történne a tehenek esetében is. Az egész fejési folyamat teljesen szükségtelen. Nincs szükség borjakat erőszakkal világrahozni, majd később megerőszakolni és elvenni a gyerekeiket, mivel nincs szüksége az emberi szervezetnek egy másik emlős tejére.
Félek, hogy megváltozik a megítélésem, ha vegán leszek!
Ha a megítélésünk befolyásolná, hogy erkölcsösen cselekszünk-e, akkor soha nem változna a világ. Nagyon nehéz kitenni magunkat esetleges támadásoknak a körülöttünk lévő emberektől, akár a szeretteinktől is. Viszont ha azt a szenvedést, amitől megkíméljük az állatokat összehasonlítjuk azokkal a kellemetlenséggel, amiket átélünk, amikor kritizálnak bennünket, akkor láthatjuk, hogy szükség van az állatok érdekeit képviselő döntések meghozatalára az életünkben. Szerencsére egyre több vegán közösség van, ahol találkozhatunk hasonló gondolkodású emberekkel és segítséget kérhetünk, ha akadályba ütközünk (erre ajánljuk a Hungarian Animal Rights Corps Facebook csoportot). Ha az állatok szenvedését tartjuk szem előtt és azt a jövőt, amit létrehozhatunk, akkor könnyebb vegán életmódra váltani és figyelmen kívül hagyni a társadalmi megítélésünket.
