Ezután, amikor csak tanúja voltam egy cincér eltaposásának vagy egy sérült méh szárnyainak letépésének, megpróbáltam elmagyarázni, amit aznap tanultam:
Hogyan készül a tücsökliszt?
A januárban bevezetett tücsökliszt előállításhoz az élő, majd elpusztult rovaroknak több folyamaton kell átesniük a végleges termék eléréséhez. A rovarfarmon történő felnevelés után először 24 órás éheztetéssel, majd “fagyasztással, mosással, hőkezeléssel, szárítással, olajkivonással (mechanikus extrudálás), és őrléssel” történik az állatok élelmiszerré való átalakítása. Az éheztetés célja a béltartalom felszabadítása, míg a fagyasztás a rovarok kómába helyezését szolgálja, többek között a “humánusabb” vágás érdekében.
Képesek a rovarok szenvedni?
A fent említett folyamat egy ember vagy más emlős, madár vagy hal számára vitathatatlanul szenvedéssel járna, de mi a helyzet a rovarokkal?
Néha elgondolkodom, hogy sokáig miért nem volt nyilvánvaló számomra a rovarok állati léte. Talán a gyakori értetlenség elsődleges oka a rovarok látszólagos érzelemmentes viselkedése, valamint kis mérete.
Nem adnak hangot, amikor rájuk lépünk vagy, amikor letépjük a szárnyukat vagy a csápjukat. Nem halljuk és csak nehezen látjuk őket. Könnyű és kényelmes elhinni, hogy a fájdalom érzékelésében is különböznek a többi állattól. Bár jelenleg is folynak kutatások a kérdéssel kapcsolatban, egyre több tanulmány (meglepő eredményekkel) mutat bizonyítékot a feltevéseink ellenkezőjéről.
Ha viszont a rovarok képesek fájdalmat érezni – mint ahogy azt több kutatás is bizonyítja -, akkor a látszólag egyszerű élelmiszeripari innováció etikai kérdéssé válik.
Fenntarthatóság
Bár sok szenvedést okoz az ízeltlábúaknak a rovar alapú ételek előállítása és több százezer rovarnak kell elvenni az életét ahhoz, hogy a hagyományos hússal egyenlő kalóriát hozzunk lére, felmerülhet, hogy környezetvédelmi szempontból mégis nélkülözhetetlen az új összetevő.
https://medium.com/bowel-movements/the-cricket-dilemma-feb0a5b65ae2
A rovarevés támogatói ezt a feltevést többek között azokra az adatokra alapozzák, amelyek alapján a tücsöktenyésztés például “fele annyi CO2-t termel, mint a csirketenyésztés, és 25%-kal kevesebb vizet használ fel” (surgeactivism.org). Ezen kívül kevesebb szemetet hoz létre (az ipari állattartásban az állatok ürülékét gyakran a folyókba engedik) és lényegesen kevesebb növényt kell felhasználni a rovarok etetésére, mint a gerinces haszonállatokéra.
Mivel a globális felmelegedést bizonyítottan több mint 15 százalékban az állattartás és legfőképpen a növényi takarmányok (tápok) termesztéséhez szükséges területek létrehozása okozza, a rovarevés jó alternatívának tűnhet más állatok elfogyasztása helyett.
Azonban, ha összehasonlítjuk a rovarevést a növényi alapú ételek fenntarthatóságával, egészen más következtetésekre jutunk.
Egy kilogramm rovarhúshoz két kilogrammnyi növényt kell megetetni az állatokkal, vagyis a rovarok esetében is jelentős mennyiségű területet a növényi takarmány létrehozására kell fenntartani. Ha kivesszük az állati terméket az egyenletből, és a táp helyett emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termesztünk, akkor nemcsak teljes mértékben megszűnik az extra vízhasználat és szeméttermelés, de több terület szabadul fel és vadosítható vissza. Ez minimumra csökkentené az élelmiszeripar negatív környezeti hatását.
Vagyis, míg a rovarevés fenntarthatóbb a klasszikus húsfogyasztásnál, igazi megoldást a klímaválságra mégsem tud nyújtani, a növényi alapú élelmiszerekkel ellentétben.
Mivel fenntarthatóságot tekintve is van egyszerűbb és hatékonyabb opció, a tücsökliszt bevezetése teljesen felesleges szenvedést okoz ízeltlábú állatok milliárdjainak, akik képesek a fájdalom érzékelésére és aktívan kerülik is azt.
A cikkben leírtak alapján nyilvánvalóvá válik a tény, hogy az európai országok válasza a húsipar által okozott környezeti pusztításra megtévesztő és nem hatékony. Egy állatkínzásra épülő rendszer kárát nem annak megszüntetésével próbálják orvosolni, hanem egy újabb, még több, szenvedni képes állatot kihasználó és hosszútávon szintén önpusztító rendszer kialakítását kezdeményezik.
Szerencsére, mint minden állati eredetű összetevő, a tücsökliszt és -paszta is fel lesz tüntetve a termékek hátulján, így lehetőségünk lesz választani és ezen keresztül leadni szavazatainkat arra vonatkozóan, hogy milyen irányba szeretnénk terelni az élelmiszeripar és az állatok életének alakulását.
