Mennyire lehet tudatos egy hal?

Mai napig sokan úgy gondolják, hogy a halaknak nincsen tudata. Ha erre cáfoló bizonyítékot mutatunk, pedig gyakran az a válasz: "Ezek nem megfontolt tettek, szimplán tudattalan reflexek." Cikksorozatunk első részéből kiderül mennyire rettentően alulértékelt állatok a halak.
Mennyire lehet tudatos egy hal?

2014-ben kutatók kísérletet végeztek Eisen Fogaspontyokkal. A kísérlet a következőképpen zajlott:

Elhelyeztek egy üres tartályt egy nagyobb akváriumba melyben étel, növényzet és egy csoport fogasponty volt.
A kis tartálynak két ajtaja volt, melyből az egyik egy kisebb míg a másik egy nagyobb karikával volt megjelölve.
Az ajtók közül csak a nagy karikával megjelölt nyílt meg az akvárium felé, a másik nem mozdult.
Ha egy fogaspontyot elhelyeztek a kis tartályban, az idővel megtalálta az útját a megnyíló ajtón keresztül és ha elégszer megismételték ezt,
akkor már automatikusan a nagy karikát kezdte keresni.
A kísérlet utolsó fázisa, hogy a jelölő köröket kicserélték egyforma méretű körökre, viszont különböző méretű körökkel alkotott alakzat vette azokat körül.
 
Ez az Ebbinghaus illúzió. A kísérlet célja kideríteni, hogy ezzel be lehet-e csapni a fogaspontyokat.
Ha igen, az azt sugallja, hogy az agyuk ugyan úgy dolgozza fel a vizuális ingereket, mint a miénk, és sokkal több köztünk a hasonlóság, mint azt korábban véltük.
Természetesen a kísérlet eredménye, hogy a fogaspontyok pont ugyan úgy becsaphatóak ezzel az illúzióval, mint mi emberek.

Ehhez hasonló kutatások bizonyították, hogy a hasonlóságok itt nem állnak meg.

A halaknak hozzánk hasonlóan élesek az érzékeik mind hallás, szaglás, ízlelés, és érintés terén, sőt vannak kirívó esetek is!

Az Atlanti Tőkehalak 20x mélyebb frekvenciákat is képesek meghallani, mint a mi fülünk által érzékelhető legmélyebb.
A lazacok képesek megérezni olyan szagot ahol a részecskék aránya egy a nyolcvanmillióhoz…
…és a harcsáknak 100x annyi ízlelőbimbója lehet, mint egy átlag embernek.

De ez miért is kéne meglepjen minket?

Visszatekintve az időben nagyjából 400.000.000 évvel ezelőtt történt, hogy először alkalmazkodtak szárazföldi léthez elődeink;
az előtt pedig szinte kizárólag az élet színtere a víz volt.

140.000.000 évvel ezt megelőzően történt a "Kambriumi robbanás", mint meghatározó időszak.

A fosszilis maradványok kormeghatározásait követően következtethetünk, hogy ez volt az az időszak,
amikor az állatok semmit tevő lényekből (pl. egy szivacs) tevékeny és szorgos állatfajokká fejlődtek.
Kúszó, mászó, úszó állatok lettek akik aztán egymásra vadásztak vagy épp kerülték el a fenyegetést.
A fosszilis maradványok kormeghatározásait követően következtethetünk, hogy ez volt az az időszak,
amikor az állatok semmit tevő lényekből (pl. egy szivacs) tevékeny és szorgos állatfajokká fejlődtek.
Kúszó, mászó, úszó állatok lettek akik aztán egymásra vadásztak vagy épp kerülték el a fenyegetést.
Ez volt az az időszak amikor a szemek, szimmetrikus testek, idegrendszerek és izmok fejlődtek, melyek mai napig meghatározó elemei az állatoknak;
És ez volt az az időszak, amikor a tudat magvai először megfogantak az állati testekben.
A halak – melyek ezt követően nem sokkal jelentek meg – úsztak az óceánban több száz millió éven keresztül, mielőtt mi egyáltalán léteztünk volna.

Távol állnak attól, hogy ne lennének tudatosak, mivel ők azok akiktől ezt a képességünket örököltük.

Forrás:
Ryuji Chua – How Conscious Can A Fish Be?

Hasonló cikkek

Az állatkertek valódi arca

Az állatkertek valóban a fajfenntartásért és az állatok visszavadításáért küzdő, természetvédő létesítmények? Vagy inkább profitorientált szórakoztatóipari egységek érző lények kárára? Állatkerti múlttal bíró szakember segítségével igyekszünk a kérdéseket megválaszolni.

Miért ne támogassuk a tejipart?

Mi a baj a tejjel és a tejtermékekkel?
A tehénnek az a rossz, ha nem fejik meg?
Miért nem elég vegetáriánusnak lenni?
Ebben a cikkben ezekre és a tejiparral kapcsolatban felmerülő további kérdésekre is választ adunk.