Most ezzel a kis hallal fogunk megismerkedni:
Elsőre teljesen ártalmatlannak tűnik, de valójában az egyik legokosabb hal amit valaha megfigyeltek.
Ő egy jávai lövőhal, az egyetlen hal ami ilyen módon vadászik.
Elsőre teljesen ártalmatlannak tűnik, de valójában az egyik legokosabb hal amit valaha megfigyeltek. Ő egy jávai lövőhal, az egyetlen hal, ami ilyen módon vadászik:
A kosárra dobáshoz hasonlóan, célzáskor a lövőhalnak figyelembe kell vennie a távolságot, a szöget és a gravitáció erejét, ami megváltoztatja a vízsugara röppályáját, amit a zsákmánya balszerencséjére figyelemre méltó pontossággal végez.
Számításba veszik milyen távol van a zsákmányuk és úgy lövik ki a vizsugarat, hogy a vége akkor érje utol az elejét amikor az célba ér, így maximalizálva a támadásának erejét, ráadásul mindezt a víz felszíne alól hajtja végre. Ez azt jelenti, hogy kompenzálniuk kell azt is ahogy a fény meghajlik a víz felszínén a mozgásban lévő áramlatok miatt.
A vadonban élő halakon azt is megfigyelték, hogy nem csak gyakorlat által váltak jobb célbalövőkké, hanem a társaik sikereinek és bukásainak megfigyelésén keresztül is, a laborban pedig sikeresen megtanították őket arra, hogy felismerjenek különböző emberi arcokat is. Ez rendkívül lenyűgöző, hiszen azt gondolnánk, hogy ezekkel a tulajdonságokkal kizárólag a nagyobb, összetettebb aggyal rendelkező állatok rendelkezhetnek – ráadásul a lövőhalak nemcsak az egyik legnyilvánvalóbb példája a halak intelligenciájának, hanem szintén az egyik legjobb példája az állati intelligenciának. Ebben a tekintetben nincsenek egyedül…
Ez a hal a tisztogatóhal, meglepő módon csak fele akkora, mint a lövőhal, de ennek ellenéra talán még okosabb is.
Egy tanulmányban például a kutatók 2 tálban kínáltak ételt egy csoport tisztogatóhalnak, egy pirosban és egy kékben. A halak elkezdtek az egyik tányérból enni, majd választásuktól függetlenül a kutatók elvették tőlük a kék tányért. Ha a kék tányérral kezdtek, szuper! Várt rájuk egy második fogás. Azonban ha a piros tányért választották sajnos rosszul jártak. Nincs második.
Azt akarták megtudni, hogy a halak rájönnek-e, hogy mi folyik itt, majd elkezdenek-e következetesen a kék tálból enni, azért, hogy nagyobb jutalomban részesüljenek. Számos próba után így is lett. Mind a 6 hal 100 próbálkozáson belül megoldotta a problémát, 5-nek a 6-ból nem kellett több 50 próbálkozásnál. A szükséges próbálkozások átlaga 53 lett.
Aztán, hogy perspektívába helyezzük a dolgokat a kutatók megismételték a kísérletet. Ez alkalommal azonban olyan állatokkal akiket sokkal okosabbnak tartottak a halaknál. 4 csimpánzzal, 4 orángutánnal és 8 közönséges csuklyásmajommal. Az egyik csimpánznak 70 próbálkozás kellet, egy másiknak 60 és a többinek? Bizony, ők mind itt vannak fent. Mivel ők 100 próbálkozás után is elbuktak a próbán. Majd később, hogy tovább fokozzuk a helyzetet, az egyik kutató úgy döntött, hogy újra megpróbálja a kísérletet, de most otthon a 4 éves lányával. És több mint 100 próbálkozással később, a kislány még mindig megbukott a teszten. Szóval mi is történik itt? Egy átlagos tisztogatóhal okosabb lenne, mint egy kiemelkedően okos csimpánz és egy négy éves ember?
Nos… Nem. De igazából nem is ez a lényeg.
A lényeg az, hogy ahogyan a farmerek és a mérnökök is másféle problémák megoldásához értenek, különböző állatok is más és más problémák megoldásában jók, attól függően, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdeniük abban az egyedi környezetben ahol kifejlődtek. A tisztogatóhalak korallzátonyokban élnek, amik a Time Square víz alatti megfelelői. És mint karrierista tisztító halak, akik más halak pikkelyein élősködő parazitákat lakomáznak, a túlélésük ilyen problémák megoldásától függ.
Képzeld el, hogy egy éhes tisztogatóhal vagy, és megjelenik előtted két kliens, tisztításra várva. Az első egy visszatérő vendég. Ő ott van minden nap, az elmúlt 6 hónapban hűséges vásárlód volt. A másodikat azonban még sohasem láttad, csak éppen erre járt. Mit tennél ebben a szituációban? Amennyiben a a visszatérő vásárlódat választod elsőnek, az arra tévedő kliens valószínűleg tovább áll, hogy keressen magának egy másik tisztító szalont. Pontosan ezért van az, hogy a vadonban élő tisztogatóhalak az egyszeri vásárlóval fognak kezdeni, mert tudják, hogy még akkor is ha a visszatérő vásárlójuknak várniuk is kell egy kicsit, akkor is ott lesznek még.
Kék tányér, piros tányér. Egy tisztogatóhal akár 2000 klienst is kitakaríthat egy nap, így a túlélésük nagyban függ a szociális képességüktől, a klienseik megértésétől és kapcsolatok építésétől. A klienseiknek mind meg van a saját napirendjük, ők is teszik a saját dolgukat, ezért van az, hogy tisztogatóhalak képesek az eltűnő kék tányér problémájával megbirkózni. Ezzel ellentétben, a főemlősöknek azért volt ezt nehéz megoldaniuk, mert a banánok nem állnak tovább ha pár perccel többet kell várniuk. Az evolúcióelmélet megmutatja, hogy egy állatnak azon tulajdonságai melyek jobban segítik őt a túlélésben és a szaporodásban generációkon át fognak öröklődni. És ez nem csak a fizikai tulajdonságokra vonatkozik.
A viselkedési jellemzők, a személyiség és az intelligencia mind szerepet játszanak egy állat túlélési és szaporodási sikerében, és fejlődnek az idő múlásával.
Az óceán egy kemény élőhely, a halaknak minden nap különböző problémákkal kell megküzdeniük, és idegenekkel való találkozásokat kell kezelniük. Más szóval: megéri okosnak lenni ott lent. Habár nem minden hal mutatja számunkra olyan könnyen értelmezhetően az intelligencia jeleit mint a lövőhal vagy a tisztogatóhal, ez nem azt jelenti, hogy buták lennének vagy nem gondolkoznának.
Értelemszerűen, mi nagy jelentőséget tulajdonítunk az absztrakt gondolatoknak és nyelveknek, de összességében ez csak egy módja a túlélés problémájával való megküzdésnek.
Frans De Wall primatológus és etológus
Mint ahogyan mi megtanultunk óriási számítástechnikai teljesítményt apró chipekbe beletömöríteni, a természet is talált megoldást az évmilliók alatt arra, hogy óriási agyi kapacitást rakjon nagyon aprócska agyakba.
Forrás:
Ryuji Chua – How Conscious Can A Fish Be?
