Az állatjogi mozgalom az egyik leggyorsabban növekvő mozgalom a történelemben.
Ma már számos olyan csoport létezik, amely radikálisan szembeszáll az állatok kizsákmányolásának rendszerével.
A kérdés az: Mit tesz az állatjogi mozgalom, amitől ilyen sikeres?
Számtalan órát töltöttem tüntetéseken, felvilágosító és oktatási programokban, petíciók és törvényjavaslatok írásával, valamint a vágóhidak előtt való tiltakozással. Miután évekig aktív szerepet játszottam ebben a mozgalomban, bemutatok néhány kulcsfontosságú tanulságot, amelyet bármely más csoport átvehet és megtanulhat az állatfelszabadítás szószólóitól. A taktikákat 5 különböző pontba szedtem.
1. Közösségi munka
A közösségi munka kulcsfontosságú, ha azt akarod, hogy az aktivizmusod interszekcionális legyen. Az ilyen típusú tevékenységek nemcsak munkásbarátként pozicionálják a szervezetedet, hanem kapcsolatban is tartanak azokkal az emberekkel, akik küzdenek és akik a bajtársaid a hatalom elleni harcban. A közösségi munka során a legközvetlenebb módon is segítesz nekik. Az embereknek általában elegük van a problémáikból és nincs igazán energiájuk arra, hogy beszélgessenek vagy gondolkodjanak a hegeli perspektívákról. Leggyakrabban egy kedves cselekedetre és egy jó szóra van szükségük, valakire, aki mellett küzdhetnek.
Az Animal Save Movement felismerte ezt és segítségnyújtási akcióikat tartanak, ahol növényi alapú élelmiszereket adnak a rászorulóknak, valamint szórólapot, amely népszerűsíti az elképzeléseiket és azt, hogy miért fontos vegánnak lenni.
A Food Not Bombs szintén hasonló akciókat szervez. Az emberi pszichológiában benne van, hogy ha valaki kap valamit, akkor cserébe adni is akar, ami szemléletváltáshoz vezethet. Nem azt mondom, hogy ezzel vissza kell élni vagy lekenyerezni az embereket, de ha az osztály/nemi/faji egyenlőtlenségekről, a környezetvédelemről vagy az állatok jogairól beszélsz, akkor jót teszel, és közben talán megváltoztatod az adott embert.
Egy további fontos pont, hogy legyünk kapcsolatban azokkal az emberekkel és állatokkal, akikkel és akikért harcolunk. Könnyű elveszni az elméleti alapelvekben, amely távol áll a gyakorlati eseményektől, ezért fontos, hogy folyamatosan emlékeztessük magunkat arra, hogy miért és kikért is csináljuk ezt az egészet.
2. Utcai aktivizmus performativitással
Előfordult már, hogy láttál olyan embereket, akik halott állatokat tartottak a kezükben és így tiltakoztak a városodban? Vagy láttál már valakit Anonymus maszkban laptopot tartani egy “igazság” feliratú táblával? Ha igen, akkor már belefutottál egy állatjogi demonstrációba, és fogadok, hogy nem tudtál csak úgy félrenézni. Viszont, ha még nem találkoztál ezzel, akkor engedd meg, hogy kifejtsem neked, hogy miről is szólnak. Számos szervezet, köztük a PETA és a Direct Action Everywhere (DxE) állatok holttesteit tartva demonstrál, hogy bemutassa, milyen állapotban élnek és halnak meg az állatok a vágóhidakon, a szőrme-, illetve a tojásfarmokon. Ez a fajta érzelmi sokk gyakran arra készteti az embereket, hogy tájékozódjanak, és hogy ne támogassák tovább a pénzükkel a hasonló iparágakat. Az aktivisták ezután további információkkal és szórólapokkal szolgálnak a változtatni vágyó embereknek.
Kevésbé megdöbbentő, de hasonlóan hatékony akciókat hajtanak végre az Anonymous for the Voiceless aktivistái (AV). Az AV demonstrációkon az aktivisták “kocka” alakot formázva, maszkban állnak az utcán, miközben laptopot tartanak a kezükben, amelyeken videókat mutatnak az iparágban rendszeresen előforduló állatkínzásokról. De ez csak csali a beszélgetéshez. Amint közelebb lépsz, hogy megnézd a videókat, valaki, akit “outreacher”-nek hívnak, odalép hozzád és elkezd kérdezősködni. Nem, nem prédikálni fog neked arról, hogy a veganizmus miért erkölcsös életmód, hanem inkább egy szókratészi beszélgetési módszerrel próbálkozik,
amely bizonyítottan hatékony a szemléletváltásban. Ennek a módszernek a lényege, hogy a logika felkarolásával, taktikusan kidolgozott kérdésekkel, jelen esetben arra vonatkozóan, hogy miért nem vagy még vegán, arra késztetik az illetőt, hogy maga jusson el a következtetésig.
3. Célzott nyomásgyakorló kampányok
Bár ez a taktika nem túl népszerű, rendkívül hatékony és néhány állatjogi szervezet is alkalmazza, amivel már hatalmas károkat okoztak az állatkínzóknak.
A Stop Huntingdon Animal Cruelty (SHAC) egy nemzetközi állatjogi kampány volt, amelynek az volt a célja, hogy bezárassák a Huntingdon Life Sciences intézményt (HLS), ami Európa legnagyobb szerződéses állatkísérleti laboratóriuma volt. Az aktivisták nyomást gyakoroltak az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szereplőkre. Először e-maileztek és telefonáltak a bántalmazóknak és magának a vállalatnak, majd megafonokkal és síppal jelentek meg a bántalmazók házai előtt, megzavarva a mindennapi életüket. Ezután a kampányt kiterjesztették a másodlagos és harmadlagos célpontokra, beleértve a részvényeseket, a beszállítókat és a bankokat is. Mindannyiuknak eljuttatták a laborban zajló eseményekről készült felvételeket, valamint az információkat arról, hogy miért etikátlan és tudománytalan az egész állatkísérletes folyamat. Hogy bemutassam ennek a taktikának az erejét, hadd idézzek egy erről szóló cikkből:
A HLS-hez kapcsolódó vállalatok és befektetők a további zaklatások elkerülése érdekében kivonták a pénzüket az intézményből. Ezért nem meglepő, hogy a vállalat értéke zuhant: 1990-ben 360 millió fontra értékelték, 2001-ben pedig már 5 millió fontra esett vissza a piaci értéke. A HLS-t a New York-i tőzsdéről is levették. Amikor a tiltakozások elérték az intézmény bankját is, a Royal Bank of Scotland megszüntette az intézmény számláját. A brit kormány kérésére a Bank of England kénytelen volt közbelépni és banki szolgáltatásokat nyújtani. Ilyen lépésre eddig nem volt példa.
4. Konstruktív polgári engedetlenség és közvetlen akciók
A fent említett DxE nagy nyilvánosságot és támogatást kap a merész és radikális akciói miatt. Többek között rendszeresen odaláncolják magukat a vágóhidakon található gépekhez, hogy megakadályozzák azok működését. Gyorsétteremláncoknál is tiltakoznak, hangosan, vágóhídi zajokkal és képekkel a leölt állatokról. A stratégiai fontosságú helyeken ülősztrájkokat tartanak, hogy felhívják a figyelmet a Roses törvényre (https://www.roseslaw.org/), ami egy törekvés annak törvénybe foglalására, hogy az emberek ne használják ki, ne éljenek vissza és ne öljék meg az állatokat.
Továbbá, ellentétben az Animal Liberation Fronttal, amely álarcban menti meg az állatokat, a Direct Action Everywhere nyílt mentést folytat, annak kinyilvánításaként, hogy az állatok megmentésének joga erkölcsi cselekedet, még akkor is, ha az illegális.
Az embernek erkölcsi kötelessége, hogy ne engedelmeskedjen az igazságtalan törvényeknek.
Martin Luther King Jr.
A nyílt mentéseket milliók látják, így az állatok jogainak kérdését a köztudatba kényszerítik. A DxE aktivistái jelenleg is bíróságra járnak amiatt, hogy állatokat mentettek a világ egyik legnagyobb állatipari cégének vágóhídjairól.
5. Gazdasági szabotázs
Elérkeztünk az állatjogi aktivizmus legvitatottabb módjához, amelyet az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező csoporton, az Animal Liberation Frontton (ALF)-on keresztül fogunk elemezni. Az ALF egy kicsit olyan, mint az Antifa – inkább egy mozgalom, mint egy szervezet, és bárki szívesen látott tag, aki követi az alapelveket: erőszakmentes, közvetlen akció az állatkínzás ellen.
Az ALF leginkább az állatkísérleti laboratóriumok elleni rajtaütéseiről híres. A rajtaütések során megmentik az állatokat, magukkal viszik a kutatók által készített felvételeket és néhány esetben a laboratóriumi felszerelést is megsemmisítik. Ezen akciók folyományaként az ALF számos vállalatot tönkretett és ezáltal bezáratott, mivel azok nem tudtak talpra állni az őket ért gazdasági szabotázs után. Ugyanezt teszik a vágóhidak, szőrmefarmok, vadászházak és vadászlesek esetében is. A vezető nélküli, kis sejtekben működő mozgalom, amely soha nem bántott egy élőlényt sem, a profitveszteség miatt úgy tűnik jobban fáj az FBI-nak, mint az elvesztett életek. Az ALF előkelő helyen szerepel az FBI belföldi terrorista szervezeteket tömörítő listáján. Minő meglepetés. Ahogy az ALF egyik tagja mondta:
Ha mi birtokháborítók vagyunk, akkor azok az amerikai katonák is azok voltak, akik betörték Hitler haláltáborainak kapuit. Ha mi tolvajok vagyunk, akkor az Underground Railroad (biztonságos házakból és útvonalakból álló hálózat, ami a fekete rabszolgákat segítette északra vagy Kanadába szökni) alapítói is tolvajok. És ha mi vandálok vagyunk, akkor azok is azok voltak, akik örökre lerombolták Buchenwald és Auschwitz gázkamráit.
